Nagykorúság 18 éves kortól – és más kulcsváltozások, amik az üzleti és magánéletet is érintik 2026. január 1-től.

2026. január 1-jén az Egyesült Arab Emírségek (UAE) egy új szövetségi rendeleti törvénnyel kihirdette a Civil Transactions Law (polgári jogi kódex jellegű) átfogó reformját. A cél egy egységesebb, könnyebben alkalmazható és a modern tranzakciókhoz jobban illeszkedő polgári jogi keretrendszer létrehozása.

A változások közül a legnagyobb publicitást az kapta, hogy a jogi nagykorúság (age of majority / maturity) korhatára 18 évre csökkent. De a csomag ennél jóval szélesebb: érinti a szerződéskötési gyakorlatot, a kártérítést, az ingatlan- és vagyoni jogokat, a társasági struktúrákat és még a peres stratégiát is.

Nagykorúság: 21 holdévről 18 (Gergely-naptár szerinti) évre

Az új szabályozás egyik „alappillére”, hogy a teljes cselekvőképességhez kapcsolt nagykorúság a korábbi 21 holdévről 18 Gergely-naptár szerinti évre módosul. A hivatalos kommunikáció szerint ezzel az UAE közelebb kerül a nemzetközi összehasonlító joggyakorlathoz, és egységesebb lesz a jogi életkorok rendszere a különböző jogterületek között.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A 18. életév betöltése (a jogszabályi logika szerint) szélesebb körben teszi lehetővé, hogy valaki önállóan tegyen érvényes jognyilatkozatokat és vállaljon kötelezettségeket – ami kihat szerződésekre, pénzügyekre, üzleti bankszámlanyitásra és számos hétköznapi jogügyletre.

Vagyonkezelés: 18 évesen önállóbban, 15 évesen már kérhető bírósági engedély

A reform nemcsak a „nagykorúságot” rendezi át, hanem a fiatalok vagyonkezelési mozgásterét is:

• a jelentések szerint 18 éves kortól a fiatalok saját vagyonuk kezelésében erősebb önállóságot kapnak;

• és 15 éves kortól lehetőség nyílhat arra, hogy a kiskorú bírósági engedélyt kérjen a vagyonának igazgatására / kezelésére – kifejezetten a vállalkozói aktivitás és gazdasági részvétel támogatásának logikájával.

  
  

Ez különösen releváns lehet startupok, családi vállalkozások, illetve olyan helyzetek esetén, amikor fiatal érintett tulajdonosként vagy öröklés révén jelenik meg egy vagyoni struktúrában.

Vagyoni/ingatlanjogi változások: nyilvántartás, öröklés, engedményezés és birtokvédelem

A jogszabálycsomag több ponton hozzányúl a vagyoni jogokhoz is, például:

• építési jogoknál (usufructuary construction rights) a szerződés regisztrációja hangsúlyosabbá válik, és a regisztráció hiánya jogkövetkezményekkel járhat;

• ha egy örökös nélküli külföldi után maradnak az UAE területén vagyonelemek, azok jótékony célú alapként/endowmentként kerülhetnek kijelölésre felügyelet mellett;

• új keret jelenik meg az engedményezés (assignment) körül, és a birtokvédelem is kap preventív elemeket (a károkozó cselekmények „korai” megállítására).

Társaságok, non-profit és biztosítás: szélesebb modernizáció

A cikkek alapján a Civil Transactions Law reformja nem áll meg a „magánszemély–szerződés” tengelyen:

• modernizálja a társasági rendelkezéseket, és egyes pontokon jobban igazítja a civil–commercial lehatároláshoz;

• külön keretrendszert ad a non-profit társaságoknak (például a profit visszaforgatásának elvével);

• rendez több, szakmai tevékenységet végző cégformát, és megjelenik a mudaraba szerződések önállóbb kezelése;

• a biztosítási részeknél pedig finomítások jelennek meg, beleértve a takaful keretrendszerét is.

  
  

Mit érdemes most átnézni? (gyors checklist)

Magánszemélyeknek / családoknak

• 18–21 év közötti fiatal érintett-e szerződésben, bankszámlában, vagyonban, öröklésben?

• van-e olyan vagyonelem, ahol 15+ életkorú érintett esetén bírósági engedély kérdése felmerülhet?

Vállalkozásoknak

• szerződéses sablonok (disclosure/tárgyalási szakasz), keretmegállapodások, kártérítési klauzulák aktualizálása;

• céges struktúra: non-profit / professional company / speciális konstrukciók áttekintése;

• ingatlan- és vagyoni tranzakcióknál: regisztrációs és tulajdonosi kockázatok újragondolása.

Felelősségkizáró nyilatkozat: a bejegyzés általános tájékoztatás, nem minősül sem jogi-, sem adótanácsadásnak. Egyedi ügyben minden esetben a konkrét tényállás és az alkalmazandó jog alapján szükséges dönteni.